Milyen lőpor van a töltényekben ?

A lövedék vagy lőszer meghatározása előtt még mindig érdemes meghatározni a kaliberű lőfegyver fogalmát.

A definíció szerint a lőfegyver olyan kaliberű fegyver, amelynek célja, hogy a lövedékek deflagrációval előállított gázok segítségével nagy távolságra lőjenek célpontot. Az első lőfegyverek nem rendelkeztek lövedékkel, csupán lángokat vetítettek a kaliberekre és a hüvelyekre. A 7. században jelent meg Kínában. 
Ami a „golyó” szót illeti, az egy 20 mm-nél kisebb kaliberű lőfegyverlövedékre utal. A golyó utalhat a csúzli által lövés közben a lőszer patronjaiba kilőtt kerek vagy fémből készült lövedékre is. A lövedék története párhuzamos a lőfegyverekével. De jóval a lőfegyverek feltalálása előtt az első ólomlövedékek a jelek szerint dobótőrlövedékek voltak.
Eredetileg a lövedékek hasonló golyó alakúak voltak, amelyeket egy cső zárt végébe helyeztek. A technológiai fejlődéssel 1500 és 1800 között a lövedékek kissé megváltoztak egészen most, a 21. századig.

Kihasználja akciós ajánlatainkat minden katonai ruházatra (kék lattice-pants, katonai stílusú pólóing,…) webáruházunkban: katonai-shop.hu 

cap-of-camouflage

Milyen lőpor van a tölténypatronokban, uram a lövésből?

A fekete lőpor a legrégebbi ismert vegyi robbanóanyag.
Így amikor a lőporról beszélünk a töltényekben, akkor történetesen a lőporban 
vagy lőporban nevezett hivatkozásról van szó. 

Katonai kiegészítők, mint például a military-gloves, katonai online üzletünkben kaphatók balaksapkák is.Mi a lőpor története?

Amikor a
lőpor feltalálásáról beszélünk, akkor közvetlenül a feketepuskaporra gondolunk.
A kínaiaknak tulajdonítják felfedezését, amelyet a „Négy nagy találmány” is idézett. 
Ez a lőpor a 12. században fokozatosan elterjedt Európában és Ázsiában. 
Alig több mint 500 évvel később, 1829-ben Samuel Colt robbantotta fel először a fekete lőport elektromos áram hatására. 1884-ben a füstmentes lőpor feltalálása véget vetett a fekete lőpor dominanciájának.

Milyen szempontok járultak hozzá a lőpor gyártásához?
A lőpor gyártásának kémiai, fizikai és termodinamikai szempontjai a három szempont, amelyeket a fekete lőpor tárgyalásakor tanulmányozni kell.

  1. Kémiai szempontok:

A 14. és 15. században a a porok összetétele en masse: nagyrészt salétrom, részben kén és részben szén faszén formájában. A
18. század végének és a 19. század elejének különböző európai konfliktusai során a katonák fekete puskaport használtak az ételek fűszerezésére és tartósítására, amikor a só elfogyott, de az összetétel a felhasználás szerint változott. 
Ahhoz, hogy az égés hatékonyan történjen, a ként és a szenet finom porrá kell őrölni.

  • A kálium-nitrát és az alkohol keverékét egy hordóban hozzáadjuk, hogy nagyon homogén keveréket kapjunk.
  • A keveréket ezután alacsony hőmérsékleten szárítjuk, majd mozsárral és mozsártörővel porrá zúzzuk.
  • Az eredmény egy olyan fekete por lesz, amely lángokban ég, mint a papír.
  • A fekete por, amely
    lángokban ég, mint a papír.

    what-powder-in-flames
    1. Fizikai szempontok:

    A 19. században a vegyészek elkezdték lehetővé tenni, hogy a feketeport olyan szemcsékben állítsák elő, amelyek mérete a rendeltetésüknek megfelelően változtatható. Valójában minél kisebbek a porszemcsék, annál inkább „élesnek” mondható a kapott por. Ebben az esetben nagy égési sebességgel rendelkezik. Ez a csomagolás lehetővé teszi a fekete por jobb megőrzését és adagolását is. A lőpor sajátosságai közé tartozik, hogy kis energiával okoz égést. Ezért
    termel:

    • Bőséges, kálium-szulfidból álló szilárd maradékot, az úgynevezett kalamint, amely eltömíti a fegyvereket.
    • Füstöt, amely megnehezíti a célzást az ismételt lövések során, ha nem fújja el a szél.
    1. A termodinamikai szempontok:
    2. A fekete por tehát oxidálószer és üzemanyag is lehet.
      Az oxidálószer ebben az esetben a salétrom, amely oxigént szabadít fel a reakció során, azaz oxidálja a tüzelőanyagokat, beleértve a ként és a szenet is.
      Detonáló robbanóanyagnak tekinthető
      A feketeport úgy mondják, hogy „deflagrál”, mivel a szabad levegőn történő égés sebessége miatt. Ennek magyarázata, hogy az égéshullám lassabban halad, mint a keletkező gázok, amelyek nem hoznak létre lökéshullámot.
      Akkor robban fel és elég nagy robbanási hatást vált ki, ha zárt térbe helyezik, ami lehetővé teszi a gázok nyomásának növekedését.

      Miből készülnek a
      lőszerek vagy a töltények?

      A lőszerek definíció szerint olyan töltény- vagy patronkészlet, amely arra szolgál, hogy újratöltsön egy lőfegyvert, és lehetővé tegye annak elsütését.

      A lőszer legalább egy hajtótöltetből és egy vagy több lövedékből áll. Ma már a technológia fejlődésével önjáró és távirányítású, esetleg tűzvezetésre is képes lehet. Nem érdekli, hogy miből készült a patron vagy a lőszer?
      A lőszer általában öt elemből áll: a hüvelyből, a töltőkapszulából, a lőpor- vagy hajtóanyagtöltetből és a lövedékből. Ezek közül három alkotóelemet részletezünk, hogy megértse, hogyan működnek.

      A tok:
      Mi az a tok?

      A hüvely a töltény első alkotóeleme, amelynek fő feladata, hogy az összes elemet egymáshoz rögzítse.A hüvely készülhet sárgarézből, alumíniumból, réz-nikkel bevonatú acélból vagy rézből.Annak érdekében, hogy a nedvesség ne tudjon behatolni a töltény belsejébe és ne jusson a lőporhoz, a hüvelyt lakkozással vonják be. Megerősített talppaluska: meglehetősen nagy lőporral töltött vadászpuskapatronokhoz használják.

  • Leave a Reply

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük