Egy ország védelme sok stratégiát igényel, de mindenekelőtt jó
Repülőgép-hordozóval rendelkező országok
Tájékoztatásul közöljük, hogy az egy vagy több repülőgép-hordozóval rendelkező országok többsége gazdag és fejlett ország. Tény, hogy egy ilyen típusú bázis felállítása igazán költséges. Rengeteg pénzügyi, technikai és emberi erőforrást igényel. Ennek eredményeképpen ne
lepődjön meg, ha ezen a listán meglehetősen korlátozott számú országot lát:
- Franciaország
- Amerikai Egyesült Államok
- Kína
- Dél-Korea
- Kína
- India
- Japán
- Egyesült Királyság
- Az
Egyesült Királyság - Oroszország
- Olaszország
- Egyiptom
Ezek az országok rendelkeznek repülőgép-hordozókkal, legalább egy vagy több repülőgép-hordozóval és repülőgép-hordozóval. Van még néhány kisebb ország, például Algéria, Argentína, Brazília, Ausztrália, Thaiföld és Hollandia. Ebből a listából látható, hogy egyetlen elmaradott országnak sincs repülőgép-hordozója. A repülőgép-hordozó a katonai hatalom bizonyítéka.
Franciaország
Európa egyik legerősebb országa, amely sokat fektet területének védelmébe. Franciaországnakösszesen 16 repülőgép-hordozója és repülőgép-hordozója van. Ebből a 16-ból 10-et különböző okok miatt kivontak a szolgálatból. Ezaz országnak van 1 repülőgép-hordozója és 3 helikopter-hordozója,és 1 építés alatt álló repülőgép-hordozója.
USA
Ez a világ vezető hatalma rendelkezik a világon a legtöbb repülőgép-hordozóval és helikopterhordozóval. Ennek az országnak összesen75 történelmi száma van, amelyből 56 már nem áll szolgálatban, 21 üzemképes és 4 építés alatt áll. Ebből a 21 használatban lévőből pontosan 11 repülőgép-hordozó és 10 helikopter-hordozó van.
Kína
Ez az ország a világ második legnagyobb hatalma. Meg kell azonban jegyezni, hogy az USA-hoz képest nem tett annyit a repülőgép-hordozókra. Összesen 3 repülőgép-hordozóval rendelkezik történelmileg, amelyek mindegyike a mai napig üzemképes. Az
is látszik, hogy ez az ország igyekszik felzárkózni, hiszen 3 nagy repülőgép-hordozója van építés alatt.
Dél-Korea
Ez az ezer és egy háborús és konfliktusos történelemmel rendelkező nagy ország nem rendelkezik repülőgép-hordozóval. Van azonban2 nagy helikopterhordozója, amelyek még mindig üzemképesek. Ez a szám egyben a történelmi összlétszámát is jelzi. Tekintettel arra, hogy egy meglehetősen békés országról van szó, ez indokolhatja, hogy nem fektetnek be olyan sokat ezen a területen, bár nem hanyagolják el.
India
Az Indiai-óceán nagyhatalma a katonai fejlesztésekbe való beruházása óta 3 repülőgép-hordozóval, amelyek közül kettőt már kivontak a forgalomból. Az egyetlen, jelenleg még üzemképes hajó egy helikopterhordozó, nem repülőgép-hordozó. Ez az ország azonban folyamatban van egy repülőgép-hordozó építése.
Egyesült Királyság
Ez a nagy monarchia nem véletlenül nagy. Az Egyesült Államok után a második helyen áll a történelmileg magas számú repülőgép-hordozóval és repülőgéppel rendelkező országok között. Ez az összlétszám 55 repülőgép-hordozót tesz ki. Jelenleg azonban 53 van használaton kívül, így csak 2 üzemképes. Jelenleg
ennek a nagyhatalomnak nincsenek repülőgép-hordozó vagy repülőgép-hordozó építési projektjei előkészületben.”
Japán
Az USA után a harmadik ország, amely a világon a legtöbb repülőgép-hordozóval rendelkezik. Összesen 24 repülőgép-hordozóval rendelkezik történelmileg, ez az érzékeny történelmével magyarázható. Ezek közül azonban 20-at már leszereltek, és ma már csak 4 helikopterhordozó üzemel. Egyelőre
egyetlen építési projekt sincs folyamatban.
Oroszország
Ez a jelenleg a nemzetközi figyelem középpontjában álló ország összesen 7 repülőgép-hordozóval és helikopterhordozóval rendelkezik történelmileg. Jelenleg azonban csak egy helikopterhordozó üzemel ebben a nagyszerű országban. Ezzel szemben
jelenleg két repülőgép-hordozó, illetve helikopter-hordozó építés alatt áll.
Olaszország
Ez a bau-ország nem rendelkezik nagyszámú repülőgép-hordozóval. A történelmi összlétszáma mindössze 4, és 2 már nem áll szolgálatban. Ez azt jelenti, hogy már csak 2 hadihajó van használatban. Ez a két üzemképes hajó azonban helikopterhordozó. De ez az ország még messze nem mondta ki az utolsó szót, jelenleg is folyamatban van egy repülőgép-hordozó építése.
Egyiptom
Ez az ország már csak2 helikopter-hordozóval rendelkezik, amelyek még üzemképesek. Összesen kettővel rendelkezik történelmileg. Ez azt jelenti, hogy egyetlen hajót sem vontak ki a szolgálatból. Az ország idén sem tervezi egy bázis felállítását. Azt
azonban senki sem tudhatja előre, hogy mit hoz a holnap.
Hogyan lehet megkülönböztetni egy repülőgép-hordozót egy hordozótól ?
Mivel a repülőgép-hordozó vagy repülőgép-hordozó olyan hadihajó, amelynek fedélzetéről repülőgépek (harci repülőgépek, helikopterek) indítását és leszállását teszik lehetővé, ezért természetes, hogy ezek a hajókjelentős katonai erővel vannak felszerelve, amelyek többféle képességük révén rendkívül rugalmas eszközzé válnak katonai vagy diplomáciai felhasználásra.
A repülőgép-hordozók ahatalom kivetítésének biztosítására alkalmasak, a tengeri és szárazföldi légi fölény garantálásával, valóságos légi bázisoknak bizonyulnak, amelyek huszonnégy óránként ezer kilométert képesek megtenni. Garantálják, hogy gyakorlatilag bárhol a földgolyón önálló légierőt tudnak elhelyezni.
Ezek általában nagyon nagy hajók és valóságos úszó városok, amelyek több ezer tengerészből álló couvent legénységet igényelnek. A repülőgép-hordozó egy többféle hadihajótípusból álló haditengerészeti repülőcsoport központja, amely a csoport körüli légi, felszíni és víz alatti biztonságot biztosítja. A rendkívül összetett és költséges karbantartás miatt a repülőgép-hordozók üzemeltetése csak nagyon kevés, jelentős ipari erőforrásokkal és védelmi költségvetéssel rendelkező állam számára van fenntartva.
Egy repülőgép-hordozó a következő elemekből áll:
- Egysík repülőfedélzet, amely egy vagy két kifutópályából (egy tengelyirányú és egy oldalirányú kifutópálya) áll, amely lehetővé teszi a repülőgépflottájának a fel- és leszállást.
- Egypilóta, amely a repülőfedélzet jobb oldalán helyezkedik el, és többek között irányítótoronyként szolgál.
- Liftek a repülőgépek mozgatására a repülőfedélzet és a hangárok között.
- A repülőfedélzet alatt találhatók ahangárok, amelyekkel a repülőgépek parkolnak, és ahol a karbantartásukat végzik, az üzemanyag- és lőszerbunkerek, a személyzet elhelyezése, valamint az energiát szolgáltató és a meghajtást biztosító gépek.
- A repülőfedélzeten találhatók akatapultok, amelyek a felszálláshoz szükséges sebességet adják a repülőgépeknek, valamint a leszálláshoz szükséges fékezőszálak.
A repülőgép-hordozóval ellentétben a repülőgép-hordozónak nincs katapultja. Rövid felszállású repülőgépeket használ a repülőfedélzet elején elhelyezett ugródeszkával, vagy függőleges felszállású repülőgépeket. A fedélzeten lévő repülőgép típusától függően fel van szerelve vagy nincs felszerelve felfogó támasztékkal. Ha a repülőgép-hordozó nincs felszerelve leállító merevítőkkel, akkor a repülőgépek a fedélzetén, helikopterhez hasonlóan lebegve vagy csökkentett sebességgel szállnak le.
A repülőgép-hordozó története
Az 1960-as évek óta megkülönböztetnek :
- A repülőgép-hordozók, amelyek katapultokkal, hangárokkal és műhelyekkel rendelkeznek, és nagyszámú (húsztól hatvanig terjedő) repülőgépet és nehéz teherbírású helikoptereket üzemeltetnek.
- Légijármű-hordozók, amelyek „folyamatos fedélzetű” hajók, amelyek korlátozott számú (öt és húsz közötti) rövid vagy függőleges felszállású repülőgép és helikopter üzemeltetésére alkalmasak könnyű terhekkel. Ezekhez a hajókhoz gyakran kétéltű funkció is társul.
- A helikopter-hordozók olyan hajók, amelyeknek van vagy nincs folyamatos fedélzetük, de amelyeknek a helikopter-üzemeltetés az alapvető vagy kizárólagos funkciójuk. Meg kell jegyezni, hogy néhány folyamatos fedélzettel rendelkező hajó nem minősül LHD-nek vagy helikopterhordozónak, mint például bármely LPD vagy TCD (landing craft transport). Ezek közé tartozik a japán haditengerészet LPD-je, az olasz haditengerészet LPD-je és az algériai haditengerészet Kaalot Béni Abbès hajója, amelyek párhuzamosan rendelkeznek helikopteres képességgel.
- A repülőgép-hordozók a második világháború alatt bizonyították haditengerészeti fölényüket. A háború utáni években azonban sok amerikai vezető úgy vélte, hogy az amerikai légierő nagy hatótávolságú bombázói által elért fejlődés a repülőgép-hordozókat elavulttá tette. 1949-ben a USS United States, aöt amerikai szuperhordozó sorozat első példányának építését felfüggesztette Louis A. védelmi miniszter. Johnson. Néhány hónappal később Észak-Korea megszállta Dél-Koreát. Ez a koreai háború váratlanul érte az amerikai kormányt és hadseregét. < /li>
- A légi támaszpontok, amelyeket az amerikai légierő a repülőgépei számára akart használni, most az észak-koreai hadsereg ellenőrzése alatt álltak. Az amerikai repülőgépek pedig csak az Okinawa szigetén és Guam szigetén lévő csendes-óceáni bázisaikról felszállva tudtak működni. A kormány elrendeli négy, a második világháborúból származó, megreformált repülőgép-hordozó újbóli hadrendbe állítását, bizonyítva, hogy a repülőgép-hordozók még mindig hasznosak az amerikai haditengerészetnél. A kormány úgy dönt, hogy tíz éven belül újraindítja nyolc szuperhordozó építését, amelyek közül az első a USS Forrestal lesz.
A repülőgép-hordozó ereje, mobilitása, önállósága és eszközeinek sokfélesége révén gyakran a modern harci flották központi eleme. Taktikailag, sőt stratégiailag is felváltotta a hadihajót a zászlóshajó szerepében. Egyik legnagyobb előnye, hogy mivel nemzetközi vizeken hajózik, nem sérti a területi szuverenitást. Ez azt jelenti, hogy nem igényel átrepülési engedélyt harmadik országoktól (amelynek megszerzése még egy baráti ország esetében is több hetet vehet igénybe, vagy ami még rosszabb, akár meg is tagadhatják). Hasonlóképpen,
csökkenti a repülőgépek átrepülési idejét és távolságát, ezáltal jelentősen megnöveli a harci övezetben rendelkezésre álló időt.
Amikor nemzetközi válság fenyegetett, Henry Kissinger, az Egyesült Államok 1973 és 1977 közötti külügyminisztere, aki 1973-ban Nobel-békedíjat kapott, nagy szerepet játszott a vietnami háború és a Jom Kippuri háború megoldásában. A
Nemzetbiztonsági Tanács üléseit rituálisan azzal a mondattal nyitotta meg:„Hol vannak a repülőgép-hordozók?” Azt is kijelentette: „Egy repülőgép-hordozó 100 000 tonna diplomácia.”
Mi az a helikopterhordozó?
A helikopterhordozó egy helikopterek használatára optimalizált, helikopterekkel felszerelt hadihajó. Az 1970-es évek óta számos hajó rendelkezik ezzel a képességgel, például a leszálló helikopterhordozók, de a kifejezés fokozatosan használaton kívül került, mivel túl általános. Csak a rend kedvéért: a francia haditengerészet Jeanne d’Arc hadihajója, amely 1964 és 2010 között állt szolgálatban, helikopteres cirkálónak számított.
A szovjet haditengerészet 1967 és 1991 között a Moszkva és a Leningrád osztály két egységét használta, amelyekethelikopter-hordozó cirkálóknak tekintettek. A Japán Tengeri Önvédelmi Erők 1973 és 2011 között két Haruna-osztályú egységet, 1973 és 2011 között pedig két Shirane-osztályú egységet használtak. Ezt a négy hajót helikopterhordozó rombolóknak tekintették.
A repülőgép-hordozók osztályozása
A repülőgép-hordozók osztályozására két lehetőség van. Az első a NATO által meghatározott szabványokon alapul. Ez a szervezet ugyanis mindent szabályoz, ami a fegyverkezési versenyhez kapcsolódik. Mivel egy repülőgép-hordozó hadihajó, meg kell felelnie a NATO nemzetközi szabványainak. A másik lehetőség a repülőgép-hordozó kapacitása és műszaki jellege alapján történő besorolás. Mindkettő érvényes és megbízható, amikor a világ repülőgép-hordozóit próbáljuk osztályozni. Ez olyasmi, amiből sok új dolgot tanulhatsz.
A NATO szerint
Az angol nyelvű megnevezéseknek ez a betűszó alapú osztályozása a legrészletesebb és leggyakrabban használt.
Figyelem: bár gyakran így írják le, a „V” betű (az AV, CV stb. rövidítésekben) nem „Vessel”-t jelent, és a „CV” nem „Carrier Vessel”-t jelent;. A kétbetűs egységes osztályozási jel „CV” a „levegőnél nehezebb hordozóhajót” jelöli (heaVier-than-Air, szemben a Z, Lighter-than-Air, léghajókkal és a levegőnél könnyebb hajókkal).
- AV: Seaplane Tender, vízirepülőgép-szállító (elavult megnevezés);
- CV: Carrier Vessel, hagyományos impulzusrepülőgép-hordozó.
- CVA: Carrier Vessel Attack, a CVE változatos formája (jobban kihasznált).
- CVL: Carrier Vessel Light, kis sűrűségű repülőgép-hordozó (jobban használt).
- CVE: Carrier Vessel Escort, kísérő repülőgép-hordozó (jobban kihasznált).
- CVH: Carrier Vessel Helicopter, vagy helikopter-hordozó.
- CVN: Carrier Vessel Nuclear, nukleáris lövedékekkel felszerelt repülőgép-hordozó;
- CVS: Carrier Vessel anti-Submarine, tengeralattjáró elleni hadviselésre szolgáló, kiemelt feladatot ellátó repülőgép-hordozó.
- CVSG: tengeralattjáró elleni hadviselésre szolgáló, ballisztikus rakétákkal felszerelt, kiemelt feladatot ellátó repülőgép-hordozó (Kijev és Kuznyecov osztály).
- DDH: romboló helikopterhordozó: a japán haditengerészet által használt megnevezés;
- LHD: leszálló helikopterdokk, repülőgép-hordozó folyamatos repülőfedélzettel, nagyméretű elárasztható fordulóval;
- LHA: Landing helicopter Assaults, repülőgép-hordozó folyamatos repülőfedélzettel, amelyhez vagy nem tartozik elárasztható előtér, amely ezért csökkentett kapacitású;
- LPH: Landing plateform helicopterrter, helikopterhordozó folyamatos repülőfedélzettel, átfordítás nélkül (már nem használatos);
- SCS: Sea Control Ship, kísérő repülőgép-hordozó, amelyet arra terveztek, hogy az ASM erőforrások mellett légi fedezetet biztosítson egy század számára.
A fel- és leszállástól függően
- CTOBAR: Conventional Take Off But Arrested Recovery, katapultoktól megfosztott, egyetlen tengelyirányú kifutópályán lévő rögzítőszálakkal; a CTOL (Conventional Take Off and Landing) repülőgépek leszállóhoroggal és helikopterek kíséretében történő használatát biztosítja. Ezek a már az 1930-as években meghatározott repülőgép-hordozók úgy tűnik, hogy az 1950-es években mindet nyugdíjazták vagy CATOBAR-okká alakították át.
- CATOBAR: Katapultos felszállással segített felszállás, de rögzítéssel történő helyreállítás, ferde kifutópályára szerelt katapultokkal és rögzítő szálakkal; a leszállóhoroggal és megerősített orrfutóművel felszerelt, katapultálható haditengerészeti repülőgépek használatát biztosítja, amelyeknek egyetlen képviselője a nagy amerikai és francia repülőgép-hordozó (a Foch, ma Sao Paulo). A katapultok használata minimalizálja a szélerősséggel és -irányjal kapcsolatos korlátozásokat, amelyek a STOBAR-t és a STOVL-t zavarják.
- STOBAR: Short Take-Off But Arrested Recovery, ferde kifutópályán lévő karimával és rögzítőszálakkal ellátott rövid felszállás, amely a leszállóhoroggal felszerelt haditengerészeti repülőgépek, helikopterek és kabriók végrehajtását biztosítja.
- STOVL: Rövid felszállás és függőleges leszállás. STOVL trampolinnal és axiális egypályás kifutópályával (vö. CVS, SCS, LHA, LHD, CVF); STOVL fedélzeti trampolin nélkül és axiális egypályás kifutópályán vagy ferde egypályás kifutópályán kiterjesztve: mindegyiken nincs katapult és rögzítőszál, amelyek merevszárnyú és forgó ADAC/ADAV, valamint kabriógépeket hajtanak végre.
Hol talál hasonló cikkeket ?
Hogy több elgondolkodtató és érdekes cikket találjon,nézzen be a „Military Surplus” blogba. Ez az oldal cikkek egész sorát fogja bemutatni nekedmegbízható és naprakész információkkal. Ez a blog is garantálja Önnek akönnyen olvasható cikkeket. Ha többet szeretne megtudni a hadsereg és a katonaság világáról, olvassa el a „Militarizált többlet” üzlet blogjában megjelenő cikkeket.
