A globalizáció korában a biztonság és a konfliktus fogalma átalakult. Ehhez stratégiai átirányításra van szükség a védelmi eszközök hazai és külföldi felhasználása terén. De mikor avatkozhat be a hadsereg, és melyek azok a területek és körülmények, amelyek arra késztetnek egy nemzetet, hogy beveti katonai erőit?

Kihasználja akciós ajánlatainkat katonai ruházatunkra és kiegészítőinkre (katonai sapka, összecsukható lapát, katonai jelvényes nyaklánc…..
).
Elérhetők webáruházunkban.

A hadsereg bemutatása 

A hadsereg fegyveres férfiak és nők strukturált szervezete, amelynek célja egy terület meghódítása vagy védelme, más katonai vagy polgári elemek elpusztítása vagy védelme.
Ez az állam rendelkezésére álló intézmény kiterjesztése, és céljai az állam politikai céljainak vannak alárendelve. Ahhoz, hogy a védelmi politika hatékony és hiteles legyen, a nemzeti felelősségvállalást és részvételt is meg kell teremtenie és fenn kell tartania. A
védelem kollektív és állandó cselekvés.

Egyes katonai ruházat eladó webáruházunkban.

Mi a
hadsereg szerepe?

A hadsereg hagyományos szerepe a nemzeti terület integritásának védelme a külső agresszióval szemben és a béke biztosítása a határokon belül. A
második világháború után új tevékenységekkel bővült:

A nemzetközi béke fenntartása

A hadseregek feladata a terület, a lakosság és az érdekek védelmének biztosítása. A NATO-val vagy az ENSZ-szel kötött nemzetközi megállapodások és szerződések, valamint a Védelmi Európával kötött regionális megállapodások és szerződések kiterjesztése keretében más missziókat is biztosít.

Katasztrófaelhárítás

Ezeken a küldetéseken kívül a hadseregek részt vesznek közszolgálati feladatokban is.
Emberi és anyagi erőforrásaikkal támogatják vagy kiegészítik más minisztériumok tevékenységét, napi szinten vagy vészhelyzetben, belföldön és külföldön, például katasztrófák és természeti katasztrófák esetén

Milyen körülmények között kell a hadseregnek beavatkoznia

A védelmi és nemzetbiztonsági politikát ma öt fő stratégiai funkció jellemzi: felderítés és megelőzés, elrettentés, védelem és beavatkozás. A katonai műveletek beavatkozási területei a nemzetbiztonsági védelmi stratégiában ezért változatosak és kiterjedtek lehetnek:

• A fegyveres erők állandóan garantálják területünk, légterünk és tengeri partjaink biztonságát. Részt vehetnek válságkezelési műveletekben, például terrortámadások, természeti vagy technológiai katasztrófák után.
• A nukleáris elrettentés megvédi Franciaországot egy állam létfontosságú érdekei ellen irányuló bármilyen agressziótól, bárhonnan és
  bármilyen formában történjen is az.
  Megszünteti a zsarolás veszélyét, amely megbéníthatná döntési és cselekvési szabadságát. A légierő és a haditengerészet biztosítja, hogy az elrettentő pozíció mindenkor fennmaradjon.
• A haderőink külföldi műveleteinek hármas célja van: külföldön élő állampolgáraink biztonságának szavatolása, stratégiai érdekeink, valamint partnereink és szövetségeseink érdekeinek védelme, és nemzetközi felelősségünk gyakorlása.

• A terep jellegének – város, vidék, tenger, hegy, ég – és annak figyelembevételével, hogy milyen mértékben van szükség speciális katonai személyzet kiküldésére a
  konkrét
  közszolgálati akciókba
  való
  beavatkozáshoz
• .
  A fegyveres erőknek képesnek kell lenniük arra, hogy különleges eszközeik és szakértelmük révén támogatást nyújtsanak az államnak és valamennyi hatóságnak vészhelyzet vagy a polgári eszközök elégtelensége esetén, súlyos válsághelyzetek, például természeti katasztrófák, súlyos technológiai
  balesetek esetén
• .
• Mint
  minden, az állam fennhatósága alá rendelt szerv, a katonai erő is arra hivatott, hogy a speciális polgári erők és intézkedések támogatására, mellettük vagy kiegészítéseként avatkozzon be
• Az
  ilyen típusú feladatok biztosítása érdekében a fegyveres erők emberi és anyagi erőforrásait potenciálisan a lakosság, az állam alapvető struktúrái és az érzékeny polgári szervezetek, felszerelések vagy erőforrások védelmére hívják be.

Katonai személyzet a közegészségügy szolgálatában

A Fegyveres Erők Minisztériumának kiemelt feladatai mellett a Katonai Egészségügyi Szolgálat a közegészségügy érdekében is végez feladatokat.


• Tűzoltók, tűzoltók és katonai polgári biztonsági egységek
  támogatása és orvosi küldetések a
  Belügyminisztérium szolgálatában
• A
  tengerészgyalogság egészségügyi szolgálatának orvosai a
  Közlekedési Minisztérium megbízásából.
• Tisztek és altisztek
  biztosítása a
  Külügyminisztérium katonai és polgári együttműködési missziói
  számára
• A
  hadsereg oktatókórházainak fő célja továbbá a fegyveres erők
  támogatása. Hozzájárulnak a közkórházi ellátáshoz is.
• A
  fegyveres erők vezérkarának felügyelete alatt a katonai kórházak részt vesznek a kormányzati vészhelyzeti tervekben, amelyeket a tömeges sérültáradat kezelésére hoztak létre, mint például a hőhullám és az
  influenza világjárvány tervei

.

Részvétel a
riasztási rendszerben

A Fegyveres Erők Minisztériuma operatív módon felkészül arra, hogy erőit igény szerint területekre vezényelje.

• A
  rendkívüli helyzetek esetén a Fegyveres Erők Minisztériuma más minisztériumokkal együttműködve
  légi, tengeri és
  szárazföldi
  megfigyelési
  missziókat indít
• Kockázati területek azonosítása: ipari kockázatok, geológiai kockázatok…..
• A
  Fegyveres Erők Minisztériuma emellett a gyermekrablási riasztórendszerben vagy gyermekrablási riasztási tervben közvetlenül érintett személyek biztonságának biztosítása érdekében is rendelkezésre bocsátja erőforrásait.

A kábítószer- és tiltott árukereskedelem elleni küzdelem

A fegyveres erők közvetlen erősítést nyújthatnak a tiltott kereskedelem elleni küzdelemben részt vevő biztonsági erőknek:


• A fegyveres erők beavatkozása a
  bevándorlás és az
  illegális
  aranymosás
  elleni
  küzdelemben
• A
  nemzeti haditengerészet nagyon fontos szerepet játszik az állandó megfigyelési és beavatkozási rendszerben, különösen a

• Terrorizmus
• Drogkereskedelem
• Legális
  bevándorlás
• A tengerbiztonság és a kalózkodás elleni állami fellépés keretében is.


Külső
katonai
műveletek

A külső katonai műveletek a fegyveres erők küldetései, amelyek nemzeti területen kívüli beavatkozásból állnak.

Miért kell a hadseregnek az
államukon kívül tevékenykednie

A francia fegyveres erők 1995 óta mintegy 106 műveletben vettek részt az országhatáraikon kívül. Olyan műveletekről beszélünk, mint amilyeneket a: Izrael (1948 májusa óta), Libanon (1978), Sínai-félsziget (1982), Guineai-öböl (1990) és Nyugat-Szahara (1991). A műveleti utasításokat és az adminisztratív és logisztikai utasítást a fegyveres erők személyzete készíti el. Az irányelv meghatározza a műveleti ágazat földrajzi hatókörét és támogatási módozatait, beleértve különösen a kiadásokból származó pénzügyi támogatásnak az OPEX-programok működési költségvetésébe történő beosztását és a tengerentúli szolgálatért járó nehézségi pótlék kifizetését.

Ezek a missziók a hadügyminisztérium parancsát követve kerülnek elrendelésre, amely meghatározza a műveletek földrajzi területeit és időtartamát

.

Külső telepítések globális szervezetek szolgálatában.

Egyesült Nemzetek:Libanon (UNIFIL Daman hadművelet), Elefántcsontpart (UNOCI), Nyugat-Szahara (MINURSO), Libéria (UNAMSIL), Kongói Demokratikus Köztársaság (MONUSCO)

Európai Unió:a Kongói Demokratikus Köztársaságban folytatott európai biztonsági segítségnyújtási misszió (EUSEC) megbízatása 2016 júniusában lejárt; az Atalanta-művelet (2008) az Afrika szarvánál folytatott tengeri kalózkodás elleni küzdelem érdekében

.Multinacionális erők, mint például a Multinacionális Erő Megfigyelő Erők (MFO) a Sínai-félszigeten

A nemzeti kontextusban pedig a francia magánhajótulajdonosok tulajdonában lévő tonhalászhajókra szállt védelmi csapatok.

A hadsereg, a haditengerészet és a légierő bevonásával több
külső művelet is
folyamatban van, illetve a befejezéshez közeledik. Már több mint 600 katona  vesztette életét a külföldi műveletek során.

A Barkhane-művelet

2014. augusztus 1-jén indult, a G5 Sahel (Burkina Faso, Mali, Mauritánia, Niger és Csád). Célja az volt, hogy támogassa a Száhel-országokat a fegyveres terrorista csoportok elleni harcukban a :

• együttműködés, amely a
  partner hadseregek
  képzése és
  tanácsadás
• partnerség (Takuba munkacsoport, egy európai különítmény az afrikai partnerek támogatására
  )
• .
  /li>

• visszaszerzés, légi beavatkozások a szövetséges
  erők javára
• A
  köztársasági elnök bejelentette, hogy a Barkhane hadművelet 2022 februárjában befejeződik.

Operation Chammal

A 2014. szeptember 19-én indított művelet egy nemzetközi művelet francia komponense. Az Inherent Resolve 78 országot és öt nemzetközi szervezetet tömörít. Célja, hogy kísérje és tanácsokkal lássa el az iraki erőket a Daesh elleni harcban

Daman hadművelet

Franciaország 1978 óta részt vesz az UNIFIL libanoni missziójában a Daman hadművelet keretében.
Katonái főként a haderőparancsnoki tartalékot (FCR) fegyverzik fel. Feladatai:

• Tartalékos erők összeállítása (reakció, elrettentés, kényszerítés
  )
• megfigyelési és felderítési feladatok végrehajtása a libanoni fegyveres
  erőkkel
• Libanoni katonák kiképzése (évente kb. 40 kiképzés)
• Libanoni katonák kiképzése (évente kb. 40 kiképzés)
• Libanoni katonák kiképzése (évente kb. 40 kiképzés).

Mission Lynx

A 2017-ben indított művelet célja, hogy megnyugtassa a közép- és kelet-európai szövetségeseket, akik fenyegetve érzik magukat a NATO megerősített előretolt jelenléte miatt. A 300 fős konténer az észtországi előretolt jelenléti zászlóaljat erősíti.

Mission Aigle

A francia hadsereg 2022 márciusában küldött csapatokat a romániai Mihail Kogălniceanu bázisra azzal a céllal, hogy megerősítse a NATO elrettentő és védelmi pozícióját Európa keleti szárnyán és az ukrajnai orosz agresszióval szemben.

A Globális Béke Hadsereg hozzájárulása az
ENSZ-hez

Az Egyesült Nemzetek Szervezete fórumot biztosít tagjai számára, hogy kifejthessék véleményüket a Közgyűlésben, a Biztonsági Tanácsban, a Gazdasági és Szociális Tanácsban és más testületekben és bizottságokban. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a párbeszéd és a tárgyalás szerepén keresztül a kormányok számára olyan mechanizmussá vált, amely lehetővé teszi, hogy a világbéke fenntartása érdekében közös alapot találjanak és együtt oldják meg a problémákat. A békefenntartók a terepen többnyire a saját nemzeti fegyveres erőik tagjai, és kizárólag az ENSZ-szel való együttműködésre vannak kijelölve.

Az ENSZ hadseregek szerepe

Az ENSZ több mint 100 000 katonai és rendőri alkalmazottja több mint 120 országban van jelen a terepen. Kicsi és nagy, gazdag és szegény nemzetekből érkeznek. Minden kulturális különbségüket és különböző tapasztalataikat magukkal hozzák, de egységesek abban az elhatározásukban, hogy előmozdítsák a békét. Jelenleg a csapatok többsége afrikai és ázsiai országokból érkezik, míg a nyugati országok hozzájárulása növekszik, mivel olyan missziókat hajtanak végre, mint:

• A tűzszünet végrehajtásának figyelemmel kísérése;
• A harcosok lefegyverzése és leszerelése; < /li>
• A
  polgári lakosság védelme

.

• Egy
  helyi
  rendőrség
  megalakítása
• Szórványosítás;
• A
  menekültek
  védelme;
• Az emberi jogok fenntartásának garantálása.
• A
  civilek és az ENSZ személyzet védelme;
  < /li>

• A
  vitatott határ rendfenntartása; < /li>

• A
  békefolyamatok nyomon követése és megfigyelése a konfliktus utáni területeken; < /li>

• Biztonsági
  szolgáltatások nyújtása
  konfliktusövezetben; < /li>

• /li>

• Választások alatti biztonsági szolgáltatások
  nyújtása;
  < /li>

• Választások alatti
  biztonsági szolgáltatások nyújtása.

• A
  nemzeti katonai erők kiképzése és segítése; < /li>

• A volt harcosok segítése az általuk
  aláírt
  békeszerződések
  végrehajtásában

Az ENSZ katonáinak mozgósítása

Az ENSZ
elsősorban gyalogsági katonákból áll. Ugyanakkor egyre nagyobb szükség van a szakképzett katonai személyzetre.

Az ENSZ-misszióban való bevetés előtt magas szintű képzésre van szükség. A csapatoknak például tudniuk kell, hogy mit kell tenniük, ha rajtaütnek. Képesnek kell lenniük a megfelelő reakcióra és szükség esetén megtorlásra. Az ENSZ azonban csak akkor küldhet katonai személyzetet a helyszínre, ha a Biztonsági Tanács határozata erre felhatalmazza. Egy állandó csapattartaléknak lenne értelme, de egy több ezer fős állandó tartalék fenntartása rendkívül költséges lenne. Bár időigényesebb, de sokkal praktikusabb a csapatokat mozgósítani, ha már zöld utat kaptak.

Ez lehetővé teszi a bevetési helyszínnek megfelelő képzettséggel és nyelvtudással rendelkező személyzet toborzását. Bármely bevetés előtt az ENSZ Titkársága értékeli ezen egységek személyzeti felkészültségét, képzését és felszerelését. Az egységek a békefenntartási készenléti rendszer gyors bevethetőségi szintjén is jogosultak lesznek a képzésre, és 60 napon belül rendelkezésre állnak majd. A főtitkár kérésére. A rendszer teljes üzemkészségét követően a rendszer segíthet csökkenteni a katonai erők jövőbeni missziókra történő telepítéséhez szükséges időt.

A
békefenntartó erők
missziói

Az ENSZ doktrínákat dolgozott ki a békefenntartó missziók megosztására:

Az első generációs missziók elsősorban a békefenntartás területén zajlanak, amely azután következik be, hogy a felek tűzszünetet kötöttek

.

A második generációs missziók főként a békefenntartó övezetben zajlanak, amikor az ENSZ beavatkozik egy aktív konfliktus során, hogy megteremtse a tűzszünet feltételeit.

A harmadik generációs missziók alapvetően a békeépítés területére tartoznak, de valójában túlmutathatnak a békeépítés szűk körén.

Az első generációs missziók

Az ENSZ Alapokmányának VI. fejezete alapján hozta létre a Biztonsági Tanács:

• A nemzetközi közösség által elismert két állam közötti konfliktusban vesznek részt, amely tiltja alkalmazásukat egy polgárháborúban vagy
  forradalomban lévő országban
• A
  hadviselő felek a misszió felállítását megelőzően tűzszüneti megállapodást írtak alá, és beleegyeznek az
  ENSZ békefenntartók bevetésébe
• . Az
  ENSZ békefenntartóinak feladata, hogy pufferzónát hozzanak létre a háborúzó államok között, hogy megakadályozzák a
  harcok újrakezdését
• Az ENSZ békefenntartói
  semlegesek és pártatlanok a
  konfliktusban
• A Biztonsági Tanács öt állandó tagja (USA, Franciaország, Nagy-Britannia, Kína és Oroszország) nem vesz részt ezekben a missziókban, hogy elkerüljék a nagyhatalmak közötti konfliktusokat. Ezt a funkciót a
  hidegháború
  végével részben
  felváltotta
• Az
  ENSZ békefenntartó erői
  többnyire katonai, könnyűfegyverzetűek; bevetési szabályaik csak önvédelemből engedélyezik az erő alkalmazását.

A második generációs küldetések

.

A küldetések főbb jellemzői:

• A
  küldetések
  a az ENSZ Alapokmányának VII. fejezete a Biztonsági Tanács által, amely felhatalmazza a kényszer alkalmazását a béke veszélyeztetése vagy a béke megsértése
• A harcoló feleknek már nem kell elismert államoknak lenniük. Ez lehetővé teszi, hogy a haderőket
  polgárháborúkban is
  bevethessék
• Az ENSZ békefenntartói
  beavatkozhatnak az
  államokon
  belüli
  konfliktusokba
• az ENSZ békefenntartói a polgárháborúk megteremtésén dolgoznak.a
  békét elősegítő feltételek, ahelyett, hogy a
  tűzszüneti
  megállapodással
  biztosított békét tartanák
  fenn
• A
  felek beleegyezése többé nem előfeltétele a
  kompromisszum létrehozásának
• . Az
  ENSZ békefenntartóit
  már nem tekintik semlegesnek és
  pártatlannak
• Mivel az
  ENSZ békefenntartói az összes frakció beleegyezése nélkül avatkoznak be, néha ellenségnek tekintik őket, és kiszemelik
  őket
• . Az
  ENSZ békefenntartói gyakran ellenséges környezetben tevékenykednek, ahol kénytelenek lehetnek tüzet nyitni megbízatásuk érvényesítésére; a bevetési szabályaik megkönnyítik az
  erő alkalmazását
• Nagyhatalmak részvétele a missziókban.
  

Harmadik generációs küldetések

Általában ezek a műveletek változatosabb és összetettebb feladatok, mint az első és második generációs küldetések, és az ezek által jellemzően felölelt feladatok között:

• Telepítés a határokon átnyúló átterjedés megakadályozására; < /li>
• Konfliktushelyzetek stabilizálása tűzszünet után .és a
  tartós béke
  feltételeinek
  megteremtése
• A rend helyreállításának és az
  igazságszolgáltatási eljárások
  minőségének
  segítése
• Az emberi jogok és a
  nemzetközi
  humanitárius jog
  tiszteletben tartásának
  biztosítása

.

• Kapcsolat a
  fogadó ország, a konfliktusban érintett belső és külső felek között, beleértve a regionális szervezeteket és a
  nem kormányzati szervezeteket
• Figyelés és jelentés a
  műveletek területén történő fejleményekről
• Figyelés
  és jelentés a műveletek területén történő fejleményekről
• Figyelés és jelentés a műveletek területén történő fejleményekről
• Figyelés és jelentés a műveletek területén történő fejleményekről
• Figyelés és jelentés a műveletek területén történő fejleményekről

.

• Támogatja azon
  államok vagy területek átmenetét, amelyekben a művelet zajlik, a demokratikus elveken alapuló stabil kormányzás, a jó kormányzás és a gazdasági
  fejlődés irányába

Támogatja
azon államok vagy területek átmenetét, amelyekben
a művelet zajlik, a demokratikus elveken alapuló stabil kormányzás, a jó kormányzás és a gazdasági
fejlődés irányába

.Az
integrált fegyveres erők szerepe

Minden ország, amely úgy dönt, hogy csatlakozik a NATO katonai struktúrájához, olyan erőkkel járul hozzá, amelyek együttesen alkotják a NATO integrált katonai struktúráját. A demokratikus államok politikai és katonai intézményei közötti kapcsolat alapelveivel összhangban az integrált katonai struktúra mindig a legmagasabb politikai szint ellenőrzése alatt marad, amely meghatározza a követendő iránymutatásokat.

Mikor avatkozik be a NATO katonasága

A NATO elsődleges és megingathatatlan célja, hogy politikai és katonai eszközökkel megvédje valamennyi tagja szabadságát és biztonságát. A
szövetség középpontjában álló kollektív védelmi misszió a szolidaritás és az összetartás szellemét teremti meg a szövetség tagjai között

• A hadsereg az egyéni szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság közös értékein alapuló tartós békéért dolgozik Európában.
• A hadsereg a fenyegetések széles körét kezeli az elrettentő és védelmi képességek megerősítésével, ami a kollektív védelem iránti elkötelezettség egyik pillére, hozzájárul a válsághelyzetek megelőzéséhez és kezeléséhez, valamint az együttműködő biztonság előmozdításához, ahogyan azt a Stratégiai Koncepció 2022-ben felvázolták.
• Az integrált hadseregek fontos szerepet játszanak a terrorizmus elleni küzdelemben: több mint 13 000 katona vesz részt a helyi erők kiképzésében
  Afganisztánban
• Mivel a
  kibertámadások egyre gyakoribbá, kifinomultabbá és pusztítóbbá válnak, a kibervédelem a NATO egyik legfontosabb prioritása. Valójában a kibertér mostantól a légi, szárazföldi és tengeri területek mellett műveleti területté minősül.

A hadsereg szerepe a környezetvédelemben

A hadsereg a
világon gyakorlatilag mindenhol
elismert politikai, társadalmi, sőt gazdasági erő. Sokan úgy gondolják, hogy csak a vadon élő állatok elpusztítására jó. Ehelyett senki sem beszél a potenciális szerepéről a leromlott és általában figyelmen kívül hagyott környezetünk védelmében és helyreállításában.

A környezet mint a katonai konfliktusok színtere

A környezet és a háború meglehetősen összetett kapcsolatban áll egymással. A háborúnak a környezet a területe; fegyverként használja és súlyosan károsítja. A környezet tehát kettős státuszban van: fegyver és áldozat a háborúban. A
háború környezetre gyakorolt hatása nem hagy kétséget a környezet védelmének szükségessége felől.
Bár a konfliktusok során nem lehet megakadályozni minden környezeti romlást, a hadsereg megőrizheti azt.

Megfordíthatatlan következmények

Néha a
pusztítás az ökoszisztémák visszafordíthatatlan romlásához vezet. Ez akkor történik, amikor fajok kihalnak, vagy a törékeny ökoszisztémákat visszafordíthatatlanul lerombolják a katonák, vagy az erőforrásokat elpusztítják, vagy visszafordíthatatlanul szennyezik a sugárzó fegyverek. Minden intézményes védelmi rendszer, mint például a védett területek vagy nemzeti parkok, a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek vagy harcosok befogadóterületeivé alakulnak át, ami azonnali és gyakran visszafordíthatatlan következményekkel jár ezen ökoszisztémák minőségére nézve.

A környezet mint a katonai konfliktusok forrása

A környezet ma már globális konfliktusok forrása. A környezeti változások és az erőforrások kimerülése nagyban hozzájárulnak a fegyveres konfliktusok kialakulásához. A megújuló erőforrások, mint például az édesvíz, a föld vagy az erdők szűkössége azonban önmagában nem jelent konfliktusforrást, és figyelembe kell venni az olyan társadalmi tényezőket is, mint a népességmozgások, a társadalmi megosztottság, a gyenge intézmények, valamint a politikai és gazdasági feszültségek, amelyek a szegénységet és a bizonytalanságot teremtik és erősítik.



Hogyan léphet fel a hadsereg a környezetvédelem érdekében

A környezet nem lehet elsődleges szempont, amikor emberi életek vannak veszélyben, vagy amikor alapvető emberi értékeket kell megvédeni.
Ezért hozta létre az ENSZ az ENMOD-ot, amely egy egyezmény, amely tiltja a környezet katonai vagy más ellenséges célú megváltoztatását. Ezt a tervezetet 65 állam fogadta el, és 48 ország írta alá, az egyezményben részes minden állam vállalja, hogy nem alkalmazza a széles körű, tartós vagy súlyos hatásokkal járó környezetmódosító technikákat katonai vagy más ellenséges célokra, hogy ezzel pusztítást, kárt vagy sérülést okozzon bármely más részes államnak.

A környezetmódosító technikák békés célú alkalmazásának szükségessége az ember és a természet közötti kapcsolat javítása, valamint a fenntartható környezetgazdálkodáshoz való hozzájárulás érdekében. A
katonai célú környezetmódosító beavatkozások és minden más, az emberi fejlődéssel szemben ellenséges cél megtiltása.

Az egyes hadtestek bevonása a környezetvédelembe

A környezetvédelmi aggályok a bizonytalanság súlyosbító tényezői, és mint ilyenek, új fenyegetést jelentenek, amellyel a hadseregnek meg kell küzdenie.

A hadsereg

• A hadsereg nem csupán a környezetvédelmi kérdésekhez igazította tevékenységét, hanem új, egyre szélesebb körű tevékenységgé tette azt.
  Így a katonai tevékenységek közvetlenül hozzájárulhatnak a környezet
  védelméhez
  a
  megfigyelési feladatokon keresztül és a
  nemzeti terület
  integritásának
  védelméhez
• Az energiafogyasztásának felülvizsgálata napelemes mezők telepítésével, hogy megújítsa energiafogyasztását. Az ezred hatékony szellőztető és energia-visszanyerő rendszerekbe is beruházott, hogy jobban szabályozza és ellenőrizze a fogyasztást.